Kereskényi: Az arany nagy érték, de a természet még nagyobb
A jelek szerint a PSD-PNL kormánykoalíció töréspróbája lehet a verespataki bányanyitás körül újraéleződött vita. Szatmár megyében azonban tökéletesnek tűnik az egyetértés - legalábbis az RMDSZ és a PNL között (más párt ugyanis a meghívás ellenére sem képviseltette magát a pénteki szociális párbeszéden): mindketten elutasítják a jelenlegi törvénytervezetet.
A prefektúra által szervezett fórumon elsőként Dan Burulea szakszervezeti vezető ragadta magához a szót és azon véleményének adott hangot, hogy a természeti kincsek nem képezhetik titok tárgyát. Megkérdőjelezte azon kormány legitimitását, amely stratégiailag fontos értékeket titkosított kereskedelmi egyezségek révén ad el. „Verespatak ügye nem csak a jelen kérdése, de a jövőé is", fogalmazott, majd kijelentette: nem támogatja az aktuális verespataki beruházás terveit és nem ért egyet a palagáz hidraulikus repesztés általi kitermelésével sem.
Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmári vezetője leszögezte, ők az eljárás, a technológia ellen tiltakoznak. Elmondta, Romániának létezik egy fenntartható fejlődést előíró terve, ám a verespataki beruházás ennek nem felel meg. Márk-Nagy arra is figyelmeztetett, hogy a verespataki beruházás nem csak helyi, de regionális szinten is kihathat az élővilágra. Emellett Románia egy sor nemzetközi egyezményt is megsért, ha zöld utat ad a beruházásnak. Ilyen a közvélemény tájékoztatásáról szóló aarhusi egyezmény, a határon túlmenő következményekkel rendelkező beruházásokról szóló espooi egyezmény vagy akár a költöző madarak védelmét garantáló berni és bonni egyezmények.
Cristian Costea, az Munkaadók Országos Egyesületének szatmári vezetője a hallottakra válaszolva elmondta: a fenntartható fejlődés nem lehet egyenlő a stagnálással. Szerinte a kormánynak meg kellene próbálnia felmondani a mostani megállapodást, és egy másik technológiával és egy állami vállalattal kitermelni Verespatak aranyát.
Erdei D. István RMDSZ-es képviselő szerint a veszély mindenféle emberei tevékenységben ott lappang. A cél az kell legyen, hogy ezt a minimálisra csökkentsék. Mivel a mostani tervek ezt nem garantálják, így az RMDSZ nem fogja megszavazni a törvényt.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő megerősítette kollégája kijelentését és ismét hangot adott azon véleményének, hogy a kormány részéről gyávaság és a felelősség alóli kibújás volt, hogy a parlamentre hárította a döntést. „Néhány képviselőtársammal közösen dolgoztuk ki azt a törvénytervezetet, amely tiltaná a ciántechnológia alkalmazását. Ez egyelőre a szenátus előtt van. Nem feledhetjük, hogy az arany nagy érték, ám a természet még nagyobb" fogalmazott a politikus.
„Másfél évtized alatt nem készült egyetlen komplex tanulmány, amelyet valaki aláírásával vállaljon és amely feketén-fehéren a közvélemény elé tárja a beruházás valamennyi oldalát és következményeit. Éppen ezért a PNL frakció semmi áron és semmilyen körülmények között nem írja alá a törvényt", jelentette ki Marcela Papici liberális alpolgármester is.
Hasonlóan nyilatkozott Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója is, mondván: a környezetvédelmi minisztérium elé 15 év alatt nem került egyetlen olyan tanulmány sem, amely eloszlatná a verespataki beruházás ökológiai aggályait.
Amint azt az elmúlt hónapokban megszokhattuk, egyedül az RMDSZ politikusai veszik a fáradtságot, hogy részt vegyenek a prefektúra szervezte szociális párbeszéden - pedig a többiek véleményére is kíváncsi lenne a közvélemény. Pénteken azonban ritkán látható egyetértés uralkodott politikus, szakszervezetek, civil szervezetek, vállalkozók között: senki sem támogatja a jelenlegi verespataki tervet.
